Tuesday, 02 August 2016 12:00

Hamis hősiesség

Bár a gyűlölet és a kirekesztés népszerűsítésében nincsen semmi hősies, sokan azért találják vonzónak az antiszemita beszédet, mert szószólói megtévesztő módon rettenthetetlen bátorságot követelő szókimondásnak állítják be. Az antiszemita beszédben a zsidó emberek, akiket valóságos támadás ér, támadókként vannak megjelenítve, míg az áldozat szerepét a tényleges támadók öltik magukra. Az áldozat-támadó viszony megfordítását gyakran további retorikai trükkök támogatják, amelyek azt a benyomást keltik, hogy a nem-zsidók nem csupán a zsidók áldozatai, hanem olyan áldozatok, akik hősiesen ellenállnak támadóiknak.

Antiszemitizmus elleni önvédelmi nyelvkalauzunk arra tanít, hogyan lehet felismerni a manipulációt és ellenállni neki, ha antiszemita beszéddel találkozunk. A való életből vett, a Get the Trolls Out! munkatársai által dokumentált példákon keresztül mutatjuk be azokat a bevett, rejtett retorikai trükköket, amelyekkel a nyilvánosságot manipulatív módon, a zsidó emberek gyűlöletére és kirekesztésére próbálják hangszerelni.   

heroism hungarian large

Szilágyi Anna

Bár a gyűlölet és a kirekesztés népszerűsítésében nincsen semmi hősies, sokan azért találják vonzónak az antiszemita beszédet, mert szószólói megtévesztő módon rettenthetetlen bátorságot követelő szókimondásnak állítják be. Az antiszemita beszédben a zsidó emberek, akiket valóságos támadás ér, támadókként vannak megjelenítve, míg az áldozat szerepét a tényleges támadók öltik magukra. Az áldozat-támadó viszony megfordítását gyakran további retorikai trükkök támogatják, amelyek azt a benyomást keltik, hogy a nem-zsidók nem csupán a zsidók áldozatai, hanem olyan áldozatok, akik hősiesen ellenállnak támadóiknak.   

Az antiszemita beszédben a hősiesség látszatát gyakran olyan elutasító állítások hívják elő, melyekben tagadószavak (például: „nem”, „ne”, „nincs”) szerepelnek. 2016 februárjában Görögországban például az Esfigmenou kolostor apátja, Elder Methodius két antiszemita gyűlésen is felszólalt. Először Athénban, ahol így fogalmazott: „Nekünk [görög embereknek] nincs szükségünk az ő [a zsidó emberek] pénzére... Nincs szükségünk a pénzükre!” Az apát később Thesszalonikiben, egy másik gyűlésen is hasonlóan fogalmazott: „Nem fogadunk el zsidó pénzt!” Ebben az esetben az apát arra utalt, hogy kolostora nem fogad el támogatást az általa zsidó intézményként azonosított Európai Uniótól felújítási munkálatokra. 

A tagadó mondatok esetében a retorikai trükk az, hogy a beszélők „bátran” nem-létező dolgokat utasítanak vissza. De éppen a tagadó szerkezetnek köszönhetően úgy tűnhet, mintha valóságos dolgokról beszélnének. Az apát drámai „kirohanásai” például azt a hamis benyomást keltették, hogy a zsidó emberek „meg akarják venni” a görög embereket és az ő kolostorát. Továbbá, a „zsidók pénzének visszautasításával” az apát önmagát és a nem-zsidó embereket hősiesen ellenálló áldozatok szerepében tüntette fel, akiknek az erkölcsi értékek többet számítanak mint a pénz, miközben a zsidó embereket pénzéhes elnyomóknak állította be.  

A Thessalonikiben tartott gyűlésen Methodius apát azt is kijelentette: „Nem vagyunk állatok, emberi lények vagyunk, Isten szabadnak teremtett bennünket. Nem vagyunk a zsidók rabszolgái.” Ebben az esetben a tagadó mondatoknak köszönhetően a szónok a közönséggel egy sor teljesen önkényes állítást hitethetett el, köztük azt, hogy a zsidó emberek a görögöket állati és rabszolga sorban tartják. Még ha ezek az állítások a valósággal köszönőviszonyban sincsenek, a tagadó szerkezet hatásos módon valósnak tüntethette fel őket. 

2016 januárjában a szélsőjobboldali Arany Hajnal Párt Görögországban így buzdította a görögöket: „Ne féljetek kimondani a “zsidó” szót. Ők a legnagyobb ellenségeink.” Ebben az esetben a tagadó szerkezet azt sugallta, hogy a görögök nemcsak áldozatai az őket fenyegető zsidóknak, de megfélemlített áldozatai, akik ellenségeiknek még a nevét is félnek kimondani. Aki tehát „ki meri” mondani a görögök „legnagyobb ellenségeinek” nevét, azaz „zsidóknak” nevezi őket, az hősiesen cselekszik. A politikus úgy állította be az antiszemita beszédet − saját antiszemita beszédét is −, mint hősies cselekedetet.  

Magyarországon 2015 novemberében Szentgotthárd kormánypárti polgármestere szintén hősiességként tálalta saját antiszemita megjegyzéseit egy testületi ülésen. A magyar politikus így kommentálta a franciországi terrorcselekményeket: „…Annyit tőlem mindenki fogadjon el, hogy az, ami Párizsban történt, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy bizonyos üzleti körök, és én itt kimondom, aminek a hátterében nagy valószínűséggel akár a zsidó állam is állhat, a keresztény Európát az iszlám ellen akarja hangolni…” Ebben az esetben a tagadó szerkezet helyett az „én itt most kimondom” kijelentés sugallta, hogy a beszélő „bátorságról” tesz tanúbizonyságot antiszemita klisék felsorakoztatásával.   

A hősies áldozat megtévesztő módon megrajzolt alakja olyan kulcsfontosságú elem, amely miatt sokan vonzónak találják az antiszemitizmust. Ne hagyjuk magunkat félrevezetni. Hamis hősiességével az antiszemita beszéd a rasszizmust és a diszkriminációt szolgálja. 

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.