logofrase2

 

logo

frase2

 

Monday, 01 August 2016 13:15

Magyarországi antiszemitizmus: stabilan magas

A Tett és Védelem Alapítvány a magyar társadalom antiszemita előítéletességének vizsgálatával bízta meg a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézetet. A kutatás egyik konklúziója, hogy a lakosság mintegy harmada vall antiszemita nézeteket.

A Medián 2015 novemberében, immár harmadik alkalommal vizsgálta, hogy milyen nézeteket vallanak Magyarországon az emberek a zsidósággal kapcsolatban. Az 1200 fős mintán elvégzett felmérés során a kutatók személyesen keresték fel a válaszadókat. A rendszeresen elvégzett kutatás lehetőséget biztosít arra, hogy összehasonlító adatokhoz jussunk a vélemények alakulásáról.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy nagyon enyhe mértékben ugyan, de emelkedés mutatható ki az elmúlt évben az antiszemitizmus mértékében. A kutatócég szerint ez nem független az országban tapasztalható általános idegenellenességtől. 

graph1Forrás: zsido.com/Medián

Mint látható, 2015-ben a lakosság 26 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a „zsidók ellenszenvesek”.

A felmérés során az is bebizonyosodott, hogy az emberek nemigen tudtak felidézni az elmúlt évben olyan eseményt, amely a zsidósághoz kapcsolódott volna. - Csupán a megkérdezettek 11 százaléka volt képes konkrét, a híradásokban is szereplő történést felidézni az utóbbi 12 hónapból. Ennek megfelelően nyugodtan kijelenthető, hogy személyes érintettség hiányában a magyar választópolgárok érdeklődését nem keltik fel a zsidósággal kapcsolatos hírek, események. Ebből következően fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat a megkérdezettek zsidósággal kapcsolatos attitűdjét igen, ám az általuk az egész kérdésnek tulajdonított jelentőséget már nem képes pontosan jelezni – összegezték sajtótájékoztatójukon a kutatók. 

- Míg az erősen antiszemita kategóriába 2013 során a lakosság 11, 2014-ben 13, a tavalyi évben pedig már 14 százaléka tartozott. A mérsékelt antiszemiták aránya a 2013-as 42 százalékról egy évvel később 41 százalékra csökkent, de 2015-ben visszaállt a 42 százalékos mértékre. Ezzel párhuzamosan az antiszemitizmustól teljesen mentes népesség aránya is apadni kezdett: a 2013-as 47 százalék 2014-ben 46 százalékra, 2015-ben pedig 44 százalékra esett vissza – olvasható a kutatási összefoglalóban. 

Az elmúlt 12 évben a „zsidók ellenszenvesek” megállapítással egyetértők aránya 9 százalékról 26 százalékra emelkedett. Ez a növekedés nem volt egyenletes. Az állítással egyetértők aránya 2010 után ugrott meg, egyik évről a másikra tíz százalékról 28 százalékra. Ez a kutatók szerint szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy a Jobbik a 2010-es országgyűlési választáson eredményesen szerepelt, egyik legnagyobb ellenzéki pártként került be a parlamentbe. Az akkoriban az antiszemita beszédmódtól nem idegenkedő Jobbik parlamenti legitimációja az antiszemita beszédmód legitimációját is erősítette. A választás évét követően enyhén csökkenni kezdett a zsidókat elutasítók aránya, de a csökkenés 2013-ban újra növekedésbe fordult. 

Összességében kijelenthető, hogy a zsidóellenesség a társadalom egyharmadára jellemző. - Az erősen antiszemiták aránya a 2013-ban mért 20 százalékról 2015-re 23 százalékra nőtt. A mérsékelten antiszemita népesség aránya 2014-re az előző évihez képest 18 százalékról 10 százalékra csökkent ugyan, de 2015-ben ismét 12 százalékot ért el – áll az összegzésben.

graph2Forrás: zsido.com/Medián

Az antiszemitizmus mértékének növekedésével párhuzamosan más etnikumok elutasítottsága is nőtt. Az Európát sújtó krízis és a magyar kormány menedékkérőkkel kapcsolatos elutasító politikája miatt  a migránsok magasan az „ellenszenv-index élén végeztek”. A kutatásból az derül ki, hogy az antiszemitizmus mértéke együtt változik az idegenellenesség mértékével. Érdekesség, hogy az antiszemitizmus nem függ az emberek társadalmi hátterétől: a zsidóellenesség valamennyi társadalmi csoportra nagyjából hasonló mértékben jellemző.

graph3Forrás: zsido.com/Medián

Arányaiban legtöbb antiszemita választója a Jobbiknak van: a párt támogatóinak 40 százaléka erősen antiszemita, 19 százaléka mérsékelten az. A Fidesz szavazóinak 28 százaléka erőteljesen, 13 százaléka enyhébben zsidóellenes, ami azt jelenti, hogy minden 10 fideszes szavazóból négyen tekinthetők antiszemitának. A baloldalon is masszív antiszemitizmussal találkozunk: az MSZP támogatói esetében 21 százalék erőteljesen, 3 százalék enyhébben zsidóellenes. Az LMP választói körében 9-9, a DK esetén 7-11 százalék, míg a többi baloldali pártra az 5-5 százalékos érték a jellemző.

**************

Interjú Hann Endrével, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézetet vezetőjével

Hann portraitHann Endrével

- Milyen mértékben növekedett az antiszemitizmus az elmúlt években?

Elhanyagolható a növekedés. Semmiképpen sem mondható drámainak a változás.

- Elég drámai az antiszemitizmus mértéke növekedés nélkül is: a lakosság harmada vall antiszemita nézeteket.

A kutatásnál nem azt mérjük, amit az emberek gondolnak, hanem, amit mondanak. Ami valamilyen értelemben egy nyilvánosan vállalt vélemény. A kérdezőbiztos jelenti a nyilvánosságot. De, hogy belül mi van, azt nehéz pontosan kiszűrni. Ha a kutatás az antiszemitizmus erősödését mutatja ki, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyre több emberben vannak indulatok a zsidókkal szemben. Azt is jelentheti, hogy olyan a klíma, amikor ezt nyíltan ki lehet mondani. Persze, az már önmagában baj, ha olyan a klíma, hogy ilyesmit nyíltan ki lehet mondani. Más értelmezés szerint viszont az a jó, ha az emberek kimondhatják, amit gondolnak. 

- A „sorosozás”, a Hóman-szobor felállításának terve, a történeti hivatal vezetőjének kijelentései a numerus clausus-ról hatnak-e a közvéleményre, vagy ezek értelmiségi viták, amelyek nem jutnak el az átlagpolgárokhoz?

Nem nagyon hatnak széles körben, éppen ezért az egy nagy dilemma, hogy milyen erősen kell ezekre a jelenségekre az ellenzéki pártoknak vagy az értelmiségnek reagálnia. Hiszen a reagálás miatt esetleg olyanok is értesülnek ezekről a kijelentésekről, akik amúgy nem hallották. Szerintem azonban nem szabad hallgatni. Orbán például azt mondta, hogy „mi”, mármint a Fidesz, „nem vagyunk kommuna és nem vagyunk kibuc”. Barátaimmal is vitába keveredtem azzal kapcsolatban, hogy ezt vajon lehet-e antiszemita kijelentésnek minősíteni. A mondatot valaki úgy is hallhatja, hogy „mi nem vagyunk se kommunisták, se zsidók”. Orbán ezt pávatáncnak nevezi, egyszerre beszél ide is, meg oda is. Egyszer felveszi a kalapot, elmegy a zsinagógába, és a leghatározottabban kijelenti, hogy nem tűrjük az antiszemitizmus semmilyen formáját, máskor kacsint egyet a jobbikos szavazóknak. Egyfolytában folyik a harc az erre fogékony szavazókért. 

- A Medián legutóbbi mérése alapján azt mondhatjuk, hogy ez egy sikeres stratégia. A népesség 37 százaléka támogatja a kormánypártot, ezzel több biztos szavazója van, mint az összes többi pártnak együttvéve.

Sikeres, szerintem is. Az egésznek az a legsötétebb része, hogy a propagandagépezet folyamatosan  érzékenyíti a közönséget. Vajon, mi jut eszükbe az embereknek, amikor Soros Györgyöt vádolja a kormány? 

- Valószínűleg: Amerika, kapitalista, zsidó, idegenszívű, magyarellenes - ezek összefüggő toposzok.

Érdemes lenne megkutatni, hogy a „sorosozást” mennyire értelmezik az emberek zsidózásnak. A bankározásról is nyilván sokan asszociálnak a zsidókra. Ez egy nagyon veszélyes játék. A fő problémának Orbán játszmáit tartom. Az nyilvánvaló, hogy elitcserére törekszik, hogy a „mi embereink” vegyék át a kulcspozíciókat attól a régi garnitúrától, amely nagyrészt a rendszerváltáskor, a privatizáció során, de mégiscsak a régi nomenklatúra maradványaként került pozícióba. A jobboldalon az új elitet nemzeti burzsoáziának hívják. Szemben, ugye, a nem nemzetivel. A radikálisok azt mondják, mindent a zsidók tartanak kézben. Orbán csomó dolgot átvett ebből a gondolkodásból. Újabban már a háttérhatalom kifejezést is használta. Eddig kizárólag az összeesküvés-hívő szélsőségesek háttérhatalmaztak. 

- De abban még ellenzéki körökben is mindenki egyetért, hogy Orbán maga nem antiszemita.

Valóban, sokan mondják, még baloldali értelmiségek is, hogy Orbán nem antiszemita. Mindegy. Az a lényeg, hogy egyre bátrabban játszik ezzel a kártyával. Lehet, hogy sikeresen teszi és tényleg elviszi a Jobbiktól a frusztrált tömegeket.

- A Jobbik a fiatalok körében sokkal népszerűbb, mint a Fidesz. Őket a lebegtetett zsidózással meg lehet fogni?

A legutóbbi felmérésen megnéztem az életkori rétegződést. Egyértelműen a DK szavazótábora a legidősebb. Hatvan körüli a szavazói átlagéletkora. Az MSZP-é 50-55, a Fideszé megfelel az országos átlagnak, ami 46 év. A Jobbik pedig látványosan 40 alatti. Ami érdekes, hogy az antiszemitizmustól nem mentes egyik politikai tábor sem. Az MSZP-sek körében is számos ember osztja ezeket a nézeteket. A Jobbik körében a legtöbben. De ugyanolyan érdekes a fordítottja: a jobbikosok körében is vannak sokan, akik egyáltalán nem nevezhetők antiszemitának. A Jobbik egy meglehetősen heterogén társaság. Elsősorban szociális indulatok jellemzik őket, amit persze adott pillanatban könnyű a zsidók ellen fordítani. Miközben a Fidesz ezzel a témával játszik, meglepő módon, a Jobbik mintha el akarna távolodni ettől az iránytól. 

- Nem okozhatja Orbán beszédmódjának változását éppen az, hogy a Jobbik stratégiát váltott és megpróbálja középre pozícionálni magát? 

Ilyen váltásokhoz a szavazóknak elég lassú a reakcióidejük. Eddig sem feltétlenül az antiszemitizmus volt a fő mozgósító eszköz. A szociális indulat elsősorban a cigányok ellen irányul. De, Orbánt a Jobbikkal folytatott játszma óhatatlanul kettősbeszédre kényszeríti. Szakály Sándor kijelentése, miszerint a numerus clausus nem volt jogfosztó törvény, jó példa erre. Egyfelől a kormány egyik tagja kijelenti, hogy elhatárolódik attól a kijelentéstől. Másfelől az igazgatót mégis a helyén hagyják. Mi az, hogy egy kormányzati felügyelet alá tartozó intézmény élén álló igazgatótól elhatárolódik a kormány? Ha elhatárolódik, miért nem váltja le? Ez körülbelül olyan, mint amikor Lázár János „magánemberként” azt mondja, hogy kilépne az Európai Unióból. 

- A menekültválság változtatott a társadalom toleranciaküszöbén?

Igen. Volt egy kutatásunk tavaly ősszel, a nagy menekülthullám után, ahol azt mértük, hogy kicsit csökkent az antiszemitizmus, de felerősödtek az idegenekkel kapcsolatos ellenérzések. Elsősorban az arabokkal és feketékkel szemben.  De ezt nem gondolom tartósnak.

Leave a comment

Make sure you enter the (*) required information where indicated. HTML code is not allowed.

Don’t miss out! Sign up to our mailing list for updates on the latest media monitoring highlights and our response to antisemitic speech.
Age
Please wait
SlideBar