logofrase2

 

logo

frase2

 

Tuesday, 02 August 2016 12:00

Hamis hősiesség

Antiszemitizmus elleni önvédelmi nyelvkalauzunk arra tanít, hogyan lehet felismerni a manipulációt és ellenállni neki, ha antiszemita beszéddel találkozunk. A való életből vett, a Get the Trolls Out! munkatársai által dokumentált példákon keresztül mutatjuk be azokat a bevett, rejtett retorikai trükköket, amelyekkel a nyilvánosságot manipulatív módon, a zsidó emberek gyűlöletére és kirekesztésére próbálják hangszerelni.   

heroism hungarian large

Szilágyi Anna

Bár a gyűlölet és a kirekesztés népszerűsítésében nincsen semmi hősies, sokan azért találják vonzónak az antiszemita beszédet, mert szószólói megtévesztő módon rettenthetetlen bátorságot követelő szókimondásnak állítják be. Az antiszemita beszédben a zsidó emberek, akiket valóságos támadás ér, támadókként vannak megjelenítve, míg az áldozat szerepét a tényleges támadók öltik magukra. Az áldozat-támadó viszony megfordítását gyakran további retorikai trükkök támogatják, amelyek azt a benyomást keltik, hogy a nem-zsidók nem csupán a zsidók áldozatai, hanem olyan áldozatok, akik hősiesen ellenállnak támadóiknak.   

Az antiszemita beszédben a hősiesség látszatát gyakran olyan elutasító állítások hívják elő, melyekben tagadószavak (például: „nem”, „ne”, „nincs”) szerepelnek. 2016 februárjában Görögországban például az Esfigmenou kolostor apátja, Elder Methodius két antiszemita gyűlésen is felszólalt. Először Athénban, ahol így fogalmazott: „Nekünk [görög embereknek] nincs szükségünk az ő [a zsidó emberek] pénzére... Nincs szükségünk a pénzükre!” Az apát később Thesszalonikiben, egy másik gyűlésen is hasonlóan fogalmazott: „Nem fogadunk el zsidó pénzt!” Ebben az esetben az apát arra utalt, hogy kolostora nem fogad el támogatást az általa zsidó intézményként azonosított Európai Uniótól felújítási munkálatokra. 

A tagadó mondatok esetében a retorikai trükk az, hogy a beszélők „bátran” nem-létező dolgokat utasítanak vissza. De éppen a tagadó szerkezetnek köszönhetően úgy tűnhet, mintha valóságos dolgokról beszélnének. Az apát drámai „kirohanásai” például azt a hamis benyomást keltették, hogy a zsidó emberek „meg akarják venni” a görög embereket és az ő kolostorát. Továbbá, a „zsidók pénzének visszautasításával” az apát önmagát és a nem-zsidó embereket hősiesen ellenálló áldozatok szerepében tüntette fel, akiknek az erkölcsi értékek többet számítanak mint a pénz, miközben a zsidó embereket pénzéhes elnyomóknak állította be.  

A Thessalonikiben tartott gyűlésen Methodius apát azt is kijelentette: „Nem vagyunk állatok, emberi lények vagyunk, Isten szabadnak teremtett bennünket. Nem vagyunk a zsidók rabszolgái.” Ebben az esetben a tagadó mondatoknak köszönhetően a szónok a közönséggel egy sor teljesen önkényes állítást hitethetett el, köztük azt, hogy a zsidó emberek a görögöket állati és rabszolga sorban tartják. Még ha ezek az állítások a valósággal köszönőviszonyban sincsenek, a tagadó szerkezet hatásos módon valósnak tüntethette fel őket. 

2016 januárjában a szélsőjobboldali Arany Hajnal Párt Görögországban így buzdította a görögöket: „Ne féljetek kimondani a “zsidó” szót. Ők a legnagyobb ellenségeink.” Ebben az esetben a tagadó szerkezet azt sugallta, hogy a görögök nemcsak áldozatai az őket fenyegető zsidóknak, de megfélemlített áldozatai, akik ellenségeiknek még a nevét is félnek kimondani. Aki tehát „ki meri” mondani a görögök „legnagyobb ellenségeinek” nevét, azaz „zsidóknak” nevezi őket, az hősiesen cselekszik. A politikus úgy állította be az antiszemita beszédet − saját antiszemita beszédét is −, mint hősies cselekedetet.  

Magyarországon 2015 novemberében Szentgotthárd kormánypárti polgármestere szintén hősiességként tálalta saját antiszemita megjegyzéseit egy testületi ülésen. A magyar politikus így kommentálta a franciországi terrorcselekményeket: „…Annyit tőlem mindenki fogadjon el, hogy az, ami Párizsban történt, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy bizonyos üzleti körök, és én itt kimondom, aminek a hátterében nagy valószínűséggel akár a zsidó állam is állhat, a keresztény Európát az iszlám ellen akarja hangolni…” Ebben az esetben a tagadó szerkezet helyett az „én itt most kimondom” kijelentés sugallta, hogy a beszélő „bátorságról” tesz tanúbizonyságot antiszemita klisék felsorakoztatásával.   

A hősies áldozat megtévesztő módon megrajzolt alakja olyan kulcsfontosságú elem, amely miatt sokan vonzónak találják az antiszemitizmust. Ne hagyjuk magunkat félrevezetni. Hamis hősiességével az antiszemita beszéd a rasszizmust és a diszkriminációt szolgálja. 

Leave a comment

Make sure you enter the (*) required information where indicated. HTML code is not allowed.

Linguistic Self-Defence Guide Against Antisemitism

Don’t miss out! Sign up to our mailing list for updates on the latest media monitoring highlights and our response to antisemitic speech.
Age
Please wait
SlideBar